.

Átölelte derekamat, fulladás-szorosan összesimultunk. Lábujjhegyre álltam. Lehajolt hozzám, szája végigfutott az enyémen. Lehunytam a szemem, a lámpafény átragyogott a szemhéjamon. Sosem lenne merszem megfogalmazni (mert úgysem tudnám), mit éreztem, amikor megcsókolt, előbb tapogatón, majd önfeledten. Meglehet, felemelt; a lábam nem érte a földet.♥
Miért mindig akkor jövünk rá ..mikor már késő :( elvesztettük..de mégis hozzá húz a szívem :O:O ..túl kell lépnem de nem megy :|..ahova megyek ott van.. ha nincs is ott akkor rá gondolok.. nem akarom megbántani akit szeretek de csak mint egy barátot..szeretlek.szerettelek.szeretni is foglak..
http://www.youtube.com/watch?v=ejjfTaSo1rU